Ismét egy újabb könyv a gyereknevelésről? Minek? – kérdezheti az olvasó. Hiszen legalább egy tucatnyi kiadvány jelent meg az elmúlt két évtizedben ebben a témakörben. Lehet-e még újat mondani? Meggyőződésünk, hogy lehet. Pontosabban nem is újat kell mondani – hiszen ezt már sokan megtették eddig is – hanem valami régit. Valami régit, amiről elfeledkeztünk, ami egyébként Írás-szerű, azaz Szentírás-szerű.

Mi ugyanis azt hisszük, hogy a gyereknevelés vonatkozásában is vissza kell térni a régi utakra (Jer 6,16), hogy megnyugvást találjunk a lelkünknek. Ugyanakkor nemcsak a mi lelkünknek, hanem a gyermekeink lelkének is. Ez a lelki megnyugvás nem csupán itt és most fontos, hanem az örökkévalóság szempontjából is. Hiszen olyan jó lenne, ha gyermekeink hitre jutnának, és így teljes családunkkal, majd később unokáinkkal együtt dicsérhetnénk
a mi Megváltónkat. Nemcsak itt, hanem odaát is. Ennél semmi sem fontosabb!